Mások véleménye!

Az egyik kedvenc témám 🙂 .

Mit szólnak hozzá?

Mit szól hozzá a falu?

Mit szólnak hozzá a szülők?

Mit szól hozzá a párom?

Sokszor feltettem ezt a kérdést. Nem hoztam meg döntéseket, amiket meg kellett volna hoznom.

Valamiért nekem a jellemem része, hogy annyira sosem viselt meg, hogy másnak mi a véleménye rólam.

Sok mindennel szembementem az életben, de a lenti tanmese sokat segített benne.

Ha a fenti kérdéseken aggódtam volna, sosem léptem volna meg azokat amiket megléptem.

Szeretnék mutatni egy történetet.

A bal oldal a társadalom, a „falu”. A jobb oldalon a megfelelni szándékozó emberek. Melyiket szoktad csinálni?

A társadalomnak, a „falunak” mindig lesz véleménye.

Mindegy mit csinálsz és teszel.

Aki akar az talál hibát, márpedig sokszor látom, hogy akarunk.

Nem vagyok álszent. Amikről írok, azoknak voltam a másik oldalán. 
Voltam ítélkező, sokszor. Ítéltem el másokat olyan helyzetben amiben én nem voltam.
Majd rá egy évre ugyanabba kerültem. Megértettem, hogy akit elítéltem ezért, miért döntött, úgy ahogy.

Most pedig látom a jelent, látom milyen voltam korábban. Nem ítéllek el, bármit is teszel, én is tettem.

Miért foglalkozunk másokkal?

Addig sem kell magunkkal. Ennyire egyszerű.
Magunkkal foglalkozni sok idő és energia.
Akkor tenni kellene valamit, változtatni.
Azt nem szeretjük. Ezért nyomjuk el a saját belső hangunkat.
Abba munkát kellene tennünk és így sincs időnk semmire…

Mit csinálunk helyette tudat alatt?
Teletervezzük a naptárunkat, mindig csinálunk valamit csak ne maradjunk csendben. Vendégésbe járunk és iszunk, mi tartjuk a vendégésget és iszunk.
Valamilyen függőséget keresünk, nézünk politikai hírek, eszünk egyfolytába. Ki mikor mit mondott?! Mindent megteszünk, hogy ne legyünk magunkban csendben, mert aki beszél hozzánk az fáj és nem akarjuk a saját belső igazságunkat hallani. Erre mondhatod, hogy nem de Te is tudod legbelül, hogy menekülsz magad elől. Érzed mit kellene tenned de nem teszed félelemből.